Múltidéző Börzsöny

 

Múltidéző Börzsöny

 
 
ideje: 2012. március 17-18. (2 nap)
helyszín: Börzsöny
nehézségi szint: 3. kalandszint
utazás: különbusszal
létszám: max. 80 fő
részvételi díj: 8900 Ft
    tartalmazza: utazást, szállást, meleg vacsorát és reggelit, belépőket, kisvasutat
    nem tartalmazza:
           a napközben szükséges egyéni élelmet, az esetleges 300 Ft múzeum belépőt
szállás: a Kemence határában fekvő, hangulatos Kőrózsa Panzióban  www.korozsapanzio.hu
 
 

 
A Börzsöny az 1997-ben létrehozott Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A hegység vad, sziklás gerincei, szurdokos patakvölgyei, kedves tisztásai, történelmi emlékei, településeinek műemlékei méltán híresek. Nyitott szemmel járva a természetet rálelhetünk a rejtett értékekre is.
 
Programterv:
 
1. nap:
Budapest – Nagybörzsöny – Fekete-völgy – Kemence
A napi táv: 14-15 km
 
„Börzsönyi kisvasutak régen és ma”
 
Az 1910-es évektől a Börzsöny völgyeiben 7 kisvasúthálózat futott, vonalaik összhossza meghaladta a 200 km-t. Ezeket elsősorban fa és kő szállítására építették ki. Mára e vonalak nagy részének csak helyével találkozhatunk. Csupán 4 hálózat 30 km-nyi vonala maradt fenn, ebből is csak 12 km-nyi üzemel.
 
 
 
Kora reggel indulunk különbusszal Budapestről. Első állomásunk a történelmi emlékekben gazdag, korabeli hangulatát megőrző Nagybörzsöny. Itt megnézzük a XIII. sz.-i Szent István templomot, hazánk egyik legszebb román stílusú templomát, majd a híres börzsönyi kisvasutak nyomába eredünk. Kisirtáspusztánál északnak fordulunk,

majd a kék kereszt vagy kék négyzet jelzésen folytathatjuk utunkat - a bátrabbak, plusz 5 km gyaloglással a Nagy-Hideg-hegyet is megmászhatják, és gyönyörködhetnek a Szabó-kövek, az Oltár-kő és a Rab lyukak látványában. Néhány kilométermegtétele után a Hamuházhoz érünk, amely hamuzsírégetésnek volt régen a központja.

 
Utunkat a foltos szalamandrában gazdag Fekete-völgyben, alámosott sínpályák között kanyargó Csarna-patak szurdokjában folytatjuk. A rendkívül izgalmas útszakasz némi nehézséget jelenthet a kevésbé gyakorlottaknak, de megéri a fáradságot! Végül az utóbbi évtizedben felújított Kemencei kisvasúton fújhatjuk ki magunkat – átengedve magunkat az út jellegzetes hangulatának.
 
Az esti órákban érkezünk meg szállásunkra, az Ipoly völgyében fekvő, kedves településre, Kemencére. A község neve a szlovák „kamenica” szóból eredeztethetően „köves”-t jelent. Szállásunkon megérdemelt pihenés és meleg vacsora vár bennünket. Az est további részében közös játékban, teaházi beszélgetésben és egyéb meglepetésekben lehet részünk.
 
 
2. nap:
Kemence – Hont – Drégelypalánk – Budapest
A napi táv: 8 km
 
„Harcban a törökkel”
 
„Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya, feszült meg romlott torony alján”
 
Elbúcsúzva Kemencétől a Börzsöny legészakibb községe, Hont felé vesszük az irányt. Innen gyalog indulunk tovább,
és hamarosan árokban haladva,szűk ösvényen érkezünk meg az Ős-Ipoly vájta Honti-szakadék omladékos partja fölé.
 
 
A kék jelzésen haladva a Kőkapu és a Sárkánytörés 458 m-es sziklás csúcsát kerüljük meg délről. A legendák szerint ezek sziklaüregeiben talált a török elől menedéket a környék lakossága. Félórányi gyaloglás után jutunk fel Drégelyvár romjához.
E várat tartotta hősiesen 4 napig Szondi György várkapitány a majdnem tízszeres török túlerővel szemben.
A történelmi levegőjű várrom, amely a hegység 444 m magas vulkanikus kúpján áll, sokkal jobb állapotban van, mint néhány éve.
 
Innen páratlan kilátás nyilik a környező hegyekre. Ez adja helyszínét izgalmas, közös játékainknak, mielőtt a busz felé vesszük az irányt. A vártól visszafelehaladva Drégelypalánk községig az  Apródok útja tanösvény  8 állomáson végighaladva alaposabban is megismerkedhetük a vár történetével, az erdők élővilágával s  a falu helytörténeti értékeivel.
 
Ráhangolódásként érdemes meghalgatni Sinkovits Imre előadsában Arany János: Szondi két apródját
 
Élményekkel gazdagodva érkezünk Budapestre a Szent Mihály templom elé. Itt, aki szeretne, velünk tarthat a fél 7-kor kezdődő misére, amelyet Pál Feri atya tart.
 
 
A programok az időjárásra és a csoportigényekre való tekintettel megváltozhatnak.

 

 
Szükséges felszerelés:
Vízhatlan bakancs, túrának és időjárásnak megfelelő öltözet - sapka, sál is (!), kishátizsák, (fejlámpa), esőálló réteg, (fényképezőgép), napközbenre hideg élelem és meleg ital.
 
 
Kalandra fel!
 
A jelentkezés kivételesen e-mailben történik.
 

Tudtad-e, hogy...

- A börzsönyi kisvasutak építésekor a nagy szintülönbség legyőzésére számos csúcsfordítót is építettek. Ez egy hegyoldalban épült "Z" alakú pályarész, ahol a vonatoknak részben tolva kell közlekedniük. Ilyen például Nagybörzsöny közelében a tolmács-hegyi csúcsfordító.

- A kemencei kisvasút felső, mára elbontott felső szakaszán épült a hálózat legnagyobb hídja, egy 21 m hosszú, 8 m magas fahíd. Erről kapta a nevét a Magashíd-rét.

- A múltszázad elejétől nagy fellendülést mutató kisvasút hálózatot az 1960-as években fokozatosan felszámolták. A síneket elbontották, csak töredék részük maradhatott meg. Átmeneti fellendülést jelentett a kisvasútak üttörővasúttá alakítása.
A 1990-es évek elején nagyobb forgalmi fellendülést hozott a nagymarosi vízierőmű építése: az oda szükséges követ is a kisvasút fuvaraozta a dunai hajórakodókhoz. A vasútnak ekkor évi több százezer tonnás teherforgalma volt.

- A múlt század elején a kisvasutakat 600 mm nyomközzel tervezték. A 1970-es években a pályafelújítások alkalmával (üttörővasút) a legtöbb helyen 760 mm nyomközre cserélték át a hálózatot. Az egyetlen ma működő 600 mm nyomtávú kisvasút a kemencei vonalon közlekedik.

- Híres őstörténeti emlékhely a Honti-szakadék természetvédelmi területe, a pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék vagy szakadás - ahogyan a helybeliek nevezik. A vízmosás monumentalitásán és a rejtélyes völgyformán kívül mást ne keressünk, mert a leletek védettek. A védett földtani szelvények mikrofaunája jelenti a tudományos értéket. Ez a terület több millió éve őrzi a földtörténeti korok emlékeit: tengeri állatmaradványokat, egysejtűeket, rákokat, csigákat, kagylókat, korallmaradványokat, megkövesedett cápafogakat.

 - A Drégelyvárat először 1285-ből említik. A Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette - valószínűleg az akkorra már tönkrement Hont vára helyett, amelyet csak mocsár és faszerkezetes fal védett. Annak ellenére, hogy a XV. század első felében a várat megerősítették, a török 1552-es hódító hadjáratának megkezdésekor igen leromlott állapotban volt, főleg az 1549. évben a lőporraktárt ért villámcsapás miatt.

- Szondi György volt a vár kapitánya. 1552. július 6 - 9. között a vár Ali pasa 12 000 fős - nyolcvanszoros túlerejű - seregének nem tudott ellenállni, s a várvédők életének feláldozása ellenére elesett. A várat az ostrom gyakorlatilag romhalmazzá változtatta, olyannyira, hogy az többé nem is épült vissza.

- A rom helyreállítását 1991 óta a Drégelyvár Alapítvány végzi, aminek eredményeként mára megfelelően megerősítve, hitelesen látszanak a vár külső kontúrjai és valamikori belső elrendezése.